Az ember ut�n a legnagyobb ter�leten elterjedt eml�s. Legf�bb cs�csragadoz�ja �szak-Amerik�nak �s Eur�zsia �szaki r�szeinek, de �lnek farkasok D�l-�zsi�ban, �szak-Afrik�ban �s K�z�p-Amerik�ban is. Az Arab-f�lszigeten er�sen vesz�lyeztetett, m�r majdnem teljesen elt�nt. A f�lsivatagt�l a tundr�n �t a tr�pusi es�erd�ig mindenhol k�pesek meg�lni. A legt�bb �l�helyen v�dett, a Nemzetk�zi Term�szetv�delmi Sz�vets�g (IUCN) v�r�s list�j�n t�bb alfaja szerepel.

Eur�p�ban

M�r csak szigetszer� popul�ci�k �lnek az Ib�riai-f�lszigeten, a K�rp�tokban, Kelet-Eur�p�ban, Olaszorsz�gban �s Skandin�vi�ban.

Magyarorsz�gon

Haz�nkban az els� vil�gh�bor� ut�n kipusztult, �s az 1980-as �vekben jelent meg �jra. Horv�torsz�g, Szerbia, Szlov�kia �s Rom�nia ter�leteir�l v�ndorolnak be orsz�gunkba. A G�m�r-Tornai karszton (Aggteleki Nemzeti Park), a Zempl�ni-hegys�gben (Zempl�ni T�jv�delmi K�rzet), a B�rzs�nyben (Duna-Ipoly Nemzeti Park) �s D�l-Dun�nt�lon (Duna-Dr�va Nemzeti Park) �l p�r falka, de elk�borolt egyedeket a Kiskuns�gi Nemzeti Parkban is figyeltek m�r meg. Itthon 1993 �ta v�dett, 2001 �ta fokozottan v�dett faj.